Rólunk

        A községben három templom található, az egyik református, a másik görögkatolikus, valamint egy római katolikus. A egyházközséghez két filiális egyházközség tartozik: Szirénfalva és Dobóruszka. A filiális egyházközségek közül görögkatolikus templom csak Szirénfalván van. A templom Urunk színeváltozásának ünnepére lett felszentelve. Dobóruszkán csak a nagyobb ünnepek alkalmával van szent liturgia, a helyi római katolikus templomban.

        Az egyes egyházközségekben a liturgikus nyelv a magyar.

        Nagyszelmenc község görögkatolikus temploma 1886-ban épült. A templomot Pünkösd ünnepére szentelték fel, s így a templom búcsúi ünnepe természetszerűen Pünkösd ünnepe. Egy jó ideig az egyházközség mint filiális egyházközség működött. Önálló parókiává csak 1940-ben vált. Az anyaparókia Palágy volt, ami a jelenlegi Ukrajna területén, a Munkácsi egyházmegyében található. A templom első harangja 1892-ben, a második 1913-ban, a harmadik harang 1923-ban, és a negyedik 1926-ban volt öntetve, Gejőcön, szintén a mai Ukrajna területén.

        A templom építésével kapcsolatosan talán csak annyi érdekesség, hogy mivel a templom mocsaras területre épült, az építése alatt a helyieknek az építkezés nehézségeivel is szembe kellett nézniük, mivel a torony röviddel a felépítése után ledőlt és így a munka kezdődhetett elölről, hisz újra kellett építeni. A község első, helyben működő parókusa Havasi Béla volt, aki 1940-44 között látta el a hívek lelki szolgálatát, majd Pap István 1944-46, Dohovics Jenő 1946-50 között szolgált a községben, mint helyi parókus. Az 1950-től 1968-ig terjedő időszak a pravoszlávizmus ideje volt, mialatt egy pravoszláv pap látta el a község lelki szolgálatát. 1968-ban a községben újra görögkatolikus pap szolgálhatott Gyurkovics András személyében, aki nyugállományba vonulásáig, 2001 szeptember 30-ig látta el a község lelki szolgálatát. A község jelenlegi parókusa Szabó Zsolt, aki 2001 október 1-től napjainkig végzi lelkipásztori szolgálatát ebben a községben.

        A templom első javítására 1922-ben került sor, majd 1970-ben, amikor a képek újra lettek festve, illetve 2001-ben lett a templom kívülről tatarozva, valamint a templom körül a járda lett új műkőburkolattal ellátva ugyanebben az évben. A parókiát illetően, 1940-ben lett megvásárolva egy telek, a rajta fekvő házzal együtt, amely területet a parókia építésére szánták. Azonban a háborúban a házat lebombázták és 1950-ben a telket az állam elkobozta. 1968 után egy újabb telket kellett vásárolniuk a község híveinek, amelyen jelenleg is a parókia épülete áll.

        A parókiát a 80-as években kezdték építeni és a kilencvenes évek elején szentelte fel Ján Hirka eperjesi megyéspüspök.

A falu érdekességéhez tartozik, hogy a Második Világháború után az akkori politikai vezetés a községet két részre osztotta, s így az egyik része máig is Ukrajnához, s a másik része Szlovákiához tartozik. Az utóbbi időben komoly erőfeszítések voltak a falu vezetése illetve a lakosság részéről, azért, hogy a községet újra egyesítsék. E törekvést, illetve az összetartozást jelképezendő, hogy az elmúlt ősszel a határ két falujában, a határ egy-egy oldalán egy székely kaput állítottak. Bár a község neve Nagyszelmenc, mégsem nagy, de annál inkább összetartó az itt élő görögkatolikus közösség, s bízunk abban, hogy ez az összetartás továbbra is jellemezni fogja az itt élők életét, hitéletét.