Azok a katolikusok, akik szertartásukban és hagyományukban teljes egészében a keleti (bizánci-görög) rítus szerint élnek. Hitben és egyházszervezetben a Római Pápával egységben vannak. 

Hitben semmi. A különbség a rítusban van. Másképp néznek ki szertartások, valamint van némi egyházfegyelmi különbség, például, hogy a görögkatolikus papok a felszentelésük előtt megházasodhatnak (ha addig nem tették,utána már ők sem!).
Egy kis történelem, így talán érthetőbb lesz:
Az egyházszakadás után lett egy római központú egyház a pápa irányításával, meg egy keleti egyház, ami igazából nem egy, hanem több kisebb, mert nincs egyetlen vezetője, ők akkor hitben nem különböztek, de nem fogadták el a pápát az egyház vezetőjének. Azóta persze vannak apróbb különbségek a keleti és a latin (nyugati) egyházak között, de lényegi hitbeli különbség talán ma sincs, csak apróságok (amit azért itt-ott felnagyítanak persze).
Aztán később az elszakadt keleti egyházak közül néhány visszatért a római irányítás alá, azzal a feltétellel, hogy a szertartásaik, rítusaik, valamint bizonyos szintig az egyházfegyelmük megmaradhat, de elfogadják a pápa vezetését. Ezek közül az egyik (és nálunk a legismertebb) a görögkatolikus egyház. A rítusuk keleti, de a vezetőjük a pápa.
A hit ugyanaz, a külsőségek kicsit mások.

A keleti művészet keresztény szentképe. - Legtöbbször táblakép fa-, fém- v. üveglapon, de van kisméretű, keménnyé alapozott vásznon, sőt zománc v. szőttes, ill. hímzett ikon is. Ritkábban fémlemezből formálják a falapra rögzített alakokat.

Ikonosztázion - képfal, képállvány: a bizánci szertartású templom legjellegzetesebb része, a szentélyt a hajótól elválasztó fal vagy állvány, melyen meghatározott szabályok szerint elhelyezett szentképek láthatók.

Általában: Dicsőség Jézus Krisztusnak! - válasz: Dicsőség mindörökké!

Húsvéti időszakban: Feltámadt Krisztus! - válasz: Valóban feltámadt!

Karácsony idején: Krisztus születik! - válasz: Dicsőítsétek!